A Sándor-palotától egy alföldi tyúkólig – Biedermann Dénes a kitelepítésekről
2015. június 26. írta: Redakció

A Sándor-palotától egy alföldi tyúkólig – Biedermann Dénes a kitelepítésekről

biedermann_denes.png

1951-ben, a legkeményebb Rákosi-érában májustól júniusig zajlottak a kitelepítések. Akadt, aki Bentley-vel érkezett az alföldi tanyára, de a legtöbbeknek csak a teherautó platója jutott. Biedermann Dénes a Mandinernek mesélt arról, hogyan élte meg a deportálást felnőtt és gyerek; milyen volt az élet osztályidegenként a kommunizmusban; hogy milyen útjuk volt Földvárig, amikor lestoppolták az Apró-család nagy, fekete állami autóját és hogyan lett politikai menekült Svájcban. Az egykori miniszterelnök, Wekerle Sándor dédunokája szerint felháborító, ami '90 óta történt ügynökügyben, és nagy szívfájdalma, hogy aligha fogja már megtalálni a Kistarcsán agyonvert, a 301-es parcellában jeltelen sírba tett nagybátyja nyughelyét, hogy újratemethesse. Interjúnk.

„A háború után nagy lakásínség volt, a rendőrtisztjeiknek, a pártkatonáknak lakás kellett, és ezt a módját választották a lakásszerzésnek. Talán ismeretes, hogy 13 ezer embert telepítettek ki a keleti és északi megyékbe. A hortobágyi, a vidéki kitelepítés volt előbb, 1950-ben. Minket a pesti kitelepítés ért el 1951-ben, ami akkor májustól június közepéig tartott. Logisztikailag is komoly ügy volt: kevés volt az autó, így teherautón és vonaton szállították az embereket. A józsefvárosi vasútállomásról indultak a szüleim, majd platós autóval vitték őket le Tiszasülyre. Nem tudták, hol áll meg végül az autó, s mindent el tudtak képzelni. Olyan rémhírek terjengtek, hogy a Szovjetunióba viszik ki őket. Egy fokkal jobb lett: megálltak a tanyáknál, és ott kipakolták őket. Ezen a Kolop tanyán valakinek a kúriájában laktunk, amit ugyancsak megviselt a háború. Az épület egy nagy és több kisebb szobából, valamint a kiszolgálóhelyiségekből állt, a családok lepedőkkel választották el magukat egymástól – azok jelentették a falat. Ezalatt a két év alatt mi a főépület melletti, döngölt padlójú tyúkólban laktunk. (..)

Az emberek dolgoztak a rizsföldeken, amit Rákosi meg akart honosítani Magyarországon. Ez eléggé vacak dolog volt, mert a rizs nem akart nőni, gyomlálni viszont kellett. Én a vizet hordtam nekik. Például Bethlen István felesége, Margit néni térdig állt a vízben, szalmakalap volt a fején, az övén pedig volt egy zacskó, amiben só volt, s azzal lesózta a ráakaszkodó piócákat. Ő is érdekes személyiség volt, az itteni kultúrszcéna korábbi kijáróembere. Aki rászorult, az kapott is, ő ment föl a legfelsőbb fórumokig. Például Zilahy Lajos, aki divatos író volt, meg lett segítve, Ernst Lajos, aki az Ernst Múzeum tulajdonosa volt és örökös anyagi nehézségei voltak, ő is kapott rajta keresztül támogatást. Margit néni maga is írt; mondjuk úgy, hogy közepes könyveket, de nagyon szórakoztató volt. Ő amúgy Tiszasülyről járt ki, nyelvórákat adott nekünk, gyerekeknek, körülbelül minden nyelven tudott. Mindig mesélte, hogy havonta járt a pápához. Laktak furcsa emberek is. Például ott volt Nagy Elek, a háború előtti utolsó vatikáni követ és családja is. Ő egy holland nőt vett el, és valószínűleg a kitelepítés legbizarrabb utazását tudta produkálni, mert saját Bentley-vel érkezett meg a tanyára. (...)

1961-62-ben az Osztyapenkónál stoppoltunk Jankovics Marcival, s egyszer csak megállt egy nagy, fekete autó. A hátul ülő idős hölgy kérdezte, hova megyünk, mondtuk, hogy Balatonföldvárra. A sofőr mellett egy fiatalember ült, mi tudtuk, hogy Apró Toncsi az. Az anyja ült hátul. Elkezdett kérdezősködni, hogy kik vagyunk, mivel foglalkozunk. Marci mondta, hogy segédmunkás a szikvízgyárban. Tényleg az volt. A hölgy nem értette, hogy lehet ez, hiszen »olyan szépek a kezei«. Megkérdezte, hogy mi volt a papája – Marci azt mondta, hogy a Nemzeti Bank igazgatója (Jankovics azonos nevű édesapját a magyar nemzeti bankosok hűtlenségi perében 1956 nyarán életfogytiglani börtönre ítélték – a szerk.). Kész, akkor megfagyott minden. Toncsi hátranézett, s egy szó nem hangzott el az autóban egészen addig, amíg kitettek minket Balatonföldváron. Apró Antal meg a fia elég nagy potentát volt, fölmenői a mostani generációnak (nevet). Ő nem ismert minket, más körökben mozgott, de mi tudtuk, hogy ő ki.”

Balogh Ákos Gergely és Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr717574716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2015.06.26. 14:14:02

A magyar elit ilyen..., lenne most, ha nem hajtják el őket, de akkor nem léphetett volna helyükbe a kommunista lemenőség.

Hetedíziglen szívjuk / szívják a vérünket. Azért nem nyilvánosak az akták, mert a nagyondemokraták nagypapái még bőrkabátban vonatoztak és zembereket akasztgattak vidáman.

Idővel ezek unokáin tépelődnek majd a kutyák, ha van karmikus igazság és nem teszi jóvá a dharma.

Most nem úgy néz ki, hogy újratervezés van, hárommillió proli az égbe kiált. Továbbá a megalázottak és megszomorítottak.

www.youtube.com/watch?v=7xGuxxpsit0

legeslegujabbkor 2015.06.26. 17:51:34

@Bell & Sebastian:
Keressünk a történelemben boldog békeéveket, amikor senki nem kényszerített másokat a lakásuk, munkahelyük, családjuk elhagyására, csak azért mert megtehette.
(akár gazdasági, akár lelki, akár fegyveres kényszerrel)

Bell & Sebastian 2015.06.26. 18:53:38

@legeslegujabbkor: A csehek és magyarok hagyományosan röghöz kötöttek (voltak), ezért tudtak mások fát hasogatni a hátukon. De ennek immáron vége.

Ez a „népek olvasztótégelye” -projekt aránylag új keletű, gyors lefolyású és rendkívül hatékony. Lehet tudni, melyik lukból fú a szél és mire fut ki.

Hol etnikailag tiszta, hol osztály homológ, hol etnikailag kevert száz holdas pagonyt akar Robin Gida (vagy Milne).

Nos, az én nagy bajom az író úrral és baromfiával vala.

Csak mert a kutya nem kérte fel őket arra, hogy megírják a sorsunkat - ismeretlenül.

Ha ilyen a legeslegújabbkor (csökken a szabadságfok, akármit pofáznak is), akkor reklamálni kellene, de tömegesen.

Hogy a bankban ne sorszámot tépkedni kelljen, hanem hívjanak be egy kétszemélyes irodába, kínáljanak kávéval, érdeklődjenek hogylétem felől, majd (nem mellékesen) szolgáltassák ki azt izibe, amiért jöttem!

Miért kell ezért Nyugatra menni? Ha a babkávét ugyanonnan hozatják a „mieink is” is?

legeslegujabbkor 2015.06.26. 20:20:18

@Bell & Sebastian:
A népek olvasztótégelye csak akkor működik, ha együtt könnyebb és kellemesebb, mint külön. Kényszerrel már próbáltuk, és közben együtt énekeltük az Internacionálét.
Na és ha ugyanolyan bánásmódot szeretnél, akkor egységesíteni kívánsz te is, legalábbis az eljárásmódot.

Bell & Sebastian 2015.06.26. 21:06:40

@legeslegujabbkor: Csak nem úgy, mint a közlekedési fegyelmet. Ott nem az történt, hogy megtanultuk a német szabálytisztelet, hanem a németeknél szaporodtak meg az ön- és közveszélyes frusztrált kocsihajtók a Ben Hurból.

Pont annyira, amennyi belőlünk kijutott nekik.
___

Ha nem lett volna világos: a progresszió nem úri huncutság, hanem a doppingoló csalók fegyvere.

Az úri huncutság: organikus fejlődés. Nem is tudom, mi a nagyobb kultúrsokk, három különböző politikai rendszert vagy nemzetállamot megtapasztalni úgy, hogy ki sem mozdult a szerencsétlen a falujából és tulajdonképpen egyiket sem akarta, csak úgy ráerőltették.

Megint másképpen: nem a közakarat érvényesül, nem is az államegyházé, nem a maffiáé, hanem mindezeket felülírja egy rejtett szupremácia, ami kizárásos alapon ördögtől való.

Márpedig az ördögnek minimum ellene mondunk, de igazság szerint agyon kellene verni, lehetőleg máma még!

legeslegujabbkor 2015.06.26. 21:15:04

@Bell & Sebastian:
Ez nem az ördög. Csak próbára tesz Isten

Bell & Sebastian 2015.06.26. 23:31:40

@legeslegujabbkor: Akkor megbuktunk.

A lelket nem tápláljuk, az Igét félremagyarázzuk és a világ urai a Sátánt szolgálják.
/ Jézus három megkísértése a pusztában /

annamanna 2015.06.27. 06:42:16

@Bell & Sebastian: "A magyar elit ilyen..."

www.youtube.com/watch?v=MVGFf1WjHiQ&list=PLDC53EA9B9DE3DCF0&index=9

"Az úri huncutság: organikus fejlődés. (...) mindezeket felülírja egy rejtett szupremácia, ami kizárásos alapon ördögtől való."

Bell & Sebastian 2015.06.28. 22:03:07

@annamanna: Érteni vélem a vezérgondolatot, csak azt nem, miért pont ezt tracket linkelte? Megjegyzem, életem eddig úgy morzsolódott, hogy egy hangot nem ismertem Kelemen, a kőműves -című eposzból (mint rockopera-folyam központi alkotója).

Vajon jó ötlet zsenge hamvat mészbe keverni? Nem olyan kazár izé ez is, mint a hörgést könnyítő gégemetszés?

annamanna 2015.06.30. 00:28:47

@Bell & Sebastian: a szöveg pedig elég egyértelmű: így gondolkozik az úr (vagy legalábbis, aki úrnak képzeli magát, akit úrnak ismernek el). Nem gondolom, hogy bármikor is másképp gondolkoztak volna; persze, akit tyúkólba telepítenek ki, annak ott megváltozik a perspektívája.

"Bort iszom, már nem vizet
Mer' a gazda megfizet

Hazamegyek és úr leszek [úr leszek, nagy úr leszek]
Dolgoztam én már eleget [úr leszek, nagy úr leszek]
Csinos házat építettek [úr leszek, nagy úr leszek]
Szerszámot kézbe' nem veszek [úr leszek, nagy úr leszek]

Hazamegyek és nősülök [élvezem az életet]
Amíg bele nem őszülök [élvezem az életet]
Az asszonyom majd kiszolgál [élvezem az életet]
Helyettem mindent megcsinál [élvezem az életet]

Refr.: Élni csak az urak tudnak
A közönséges nyomorultnak, semmi se jut
Mert vidáman csak az urak élnek
A boldogságból a szegénynek, semmi se jut"

Mit mondott magáról ez a jóember?
"1971-ben még egyszer mondták, hogy most sem fognak felvenni, hiába csináltam felvételi vizsgát. Na erre disszidáltam 1973-ban.

Törvényesen, útlevéllel?

Igen, törvényesen, útlevéllel.

Simán megkapott mindent ehhez?

Behívtak, és megkérdezték, hogy kint akarok-e maradni, és mondtam, hogy nem. Akkor már nem bántottak. És akkor kint maradtam bátyáméknál, és akkor az ő védőszárnyai alatt kezdtem dolgozni a bankban, aztán kiküldtek tanulni Londonba, majd Zürichben dolgoztam különféle bankokban. Sokat kellett dolgozni, informatikus lettem a UBS-nél.

Akkor a bankinformatika még nem egészen azt jelentette, mint ma.

Nem. Végeláthatatlan tesztfolyamatok, papírtömegek, lyukkártyás rendszer Aztán kisebb bankokhoz kerültem, ahol jobb volt a karrierlehetőség."

Kérdésem: vajon a tudásvágy motiválta az egyetemi tanulmányait vagy a karriervágy?
Saját maga válaszolt rá!
Svájc, bank, ott is egy kisebb bank, ahol nagyobb a karrierlehetőség!

Ez az ember egy petákkal se jobb, mint az Apró-klán. Ugyanaz mozgatja. Mit tett ez az emberiség javára? Egy fél mondatra sem emlékszem a szövegből, amiből az derülne ki, hogy ez az ember valaha is bárki más javát szolgálta volna.

Ami pedig a Szörényi-Bródy rockballadát illeti, annak nagyon különös a sorsa: a nyolcvanas években készült hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91m%C5%B1ves_Kelemen_(rockballada) csináltak belőle egy tévéfeldolgozást is, szerintem piszok jól sikerült. És azt hiszem, soha nem vetítette le a rendszerváltás után egyetlen tévécsatorna sem. A filmmúzeumot egyszer megkérdeztem, hogy mikor tűzik műsorra, azt válaszolták, az MTV tulajdonában van a tekercs. Ott pedig nyilván elsüllyedt egy raktár mélyén. Egy darabig valaki felrakta a youtube-ra, elég rossz minőségben (nyilván felvette VHS-re, amikor még az átkosban bemutatta a tévé); de gondos kezek azt is eltüntették, hogy nyoma se maradjon.

Nem akarok találgatni, miért lett ennyire titkosítva, de nyilvánvalóan túlságosan égető a téma, úgyhogy jobb, ha senki se látja.
Még annak ellenére sem, hogy Szörényi vagy Bródy mindig is liblingje volt a regnáló kormányoknak.

A számomra másik fájdalmas hiány a Suli-buli c. film, abból ennyi maradt meg a youtube-on: www.youtube.com/watch?v=6aEbQvoFiuU
Valamiért ebben is túl erősek lehettek az áthallások.

Sőt, van még egy ezeknél is nevetségesebb és furcsább tabufilm, ez: www.youtube.com/watch?v=KTqCqrLprsE

Ez az 1920-as években játszódik, egy német egyetemista nyaralását meséli el, teljesen blődli, habkönnyű kis vakációs sztori.
A fickó az ötvenes években írt a diákkori nyaralásából egy regényt, gyorsan ki is adták, gyorsan filmet is csináltak belőle (persze a magyarok nem engedték ide a stábot, úgyhogy a szerb oldalon csinálták meg). A film valamiért óriási siker lett, a németeknek állítólag ez az egyik legfontosabb információjuk rólunk: mno.hu/grund/a-nemetek-meg-mindig-sokat-gondolnak-piroskara-1192104

Tehát ebben az égvilágon semmi fajsúlyos dolog nincs, viszont óriási mennyiségű német turistát vonzott az országba.
A film hatvan éves, és azóta még soha nem mutatták be, a regényt nem adták ki, minden egyes kormány úgy tesz, mintha nem is létezne.
Mivel Lázár birodalmába tartozik a helyszín, a nagyúr annyit azért megtett, hogy az író fejszobrát pár éve felavatta a falucskában, az író könnyező lánya társaságában, akit teljesen meghatott, hogy a magyarok mennyire szeretik az ő apukáját (persze a nő valószínűleg pont az ellenkezőjét gondolja rólunk).
A poén, hogy a szerzőnek van egy másik regénye (Csodagyerekek a címe), amit viszont az Európa Kiadó 196-ben kiadott, Eörsi István fordításában, és a fülszöveg hivatkozik az NSZK-filmre, tehát azt a filmet valószínűleg bemutatták itthon. Az a regény és film Németország 20. sz-i viharos történelmével foglalkozik, elég lájtosan és full liberális szemlélettel, az írója kifejezetten zsidóbarát és nácigyűlölő.
És mindezzel együtt van itt 60 éve szigorú indexen a magyarokról szóló imázsfilmje. Hatvan éve.
Szerintem ez nagyon elgondolkoztató azzal kapcsolatban, hogy mégis mi folyik itt...

Bell & Sebastian 2015.06.30. 09:41:04

@annamanna: A vers, maga, erősen Tevje, a tejesember -utánérzés. Attól meg gyíkom van.

Kelemen, a kőműves, ugyan mitől ekkora truváj?

Szerintem lehetséges élni német groteszkek nélkül, ha itt van nekünk helyette a magyar-. Mindkettő náció jól megtanulta, hogy még az ellenkezője sem igaz annak, amit felmutatnak neki, ezért kénytelen a saját esze után menni.

Idézőjelek között nem lehet élni. Vagyis lehet, csak nem érdemes.

annamanna 2015.07.01. 02:03:41

@Bell & Sebastian: Csatolok egy képet a tévéfelvételből: keyframe.nava.hu/service/gallery/keyframe/2009/03/15/m2-21452/m2-21452-17091200.jpg Ennél komolyabb magyarázatot nem tudok adni rá, miért tetszett. A viccet félretéve, szerintem tényleg jó. Sodró, lendületes, drámai, összeszedett, nagyot üt, miközben a királydombi előadásnál is minimalistább, másfél órán át ennyi a díszlet: i.ytimg.com/vi/odlsawHpURM/mqdefault.jpg
Szerintem egy gyöngyszem, büszkék lehetnénk rá, ha lehetne látni.
De nincs baj, mert Roberta ezt is leporolta: mno.hu/grund/alfoldi-eleri-a-celjat-a-komuves-kelemennel-1167650 Fix, hogy döbbenetes előadást hozott össze belőle. Végigsírnám.

Bell & Sebastian 2015.07.01. 23:56:35

@annamanna: Meg sem lepődöm, ott, ahol nőket falaznak be izzadt-izmos-bőrkötényes falloszok, egy ráadás belefér. Bár A.R. inkább feminin, mint maszkulin a maga műfajában, ezért nem kizárható, hogy belelátta magát a készbe, izé... mészbe.

Nem vagyunk egyformák, amikor először láttam meg az Illést a tévében, elkapott a röhögőgörcs, akkoriban még szívesen gerjedtem Adamis Anna szövegeire, a műmájerkedés nálam nagyon nem nyert.

annamanna 2015.07.02. 00:32:27

@Bell & Sebastian: tényleg pikáns kérdés, hogy Alföldi miért újítja fel sorozatosan Szörényi műveit, és Szörényi miért bízik meg benne feltétlenül. Persze inkább álnaiv kérdésnek mondanám.

Illés Lajos református kántorként fejezte be az életét, ez jutott eszembe a műmájerkedésről.
Csak hogy ne kanyarodjak el a kőművesektől, itt van mindjárt egy könyv (amit nem olvastam): tortenelemportal.hu/2011/10/harcolo-szabadkomuvesseg-megjelent-raffay-erno-uj-konyve/
"a reformátusoknak és a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában"

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.07.02. 09:59:50

azért az jelemző a mandis törzsközönségre, hogy a komcsi kitelepítésektől 10 hozzászólás alatt képesek eljutni alföldi lebuzizásáig. :)
süti beállítások módosítása